"Alkoholos kézbedörzsölés" vagy "Kefével történő, szappanos bemosakodás"

A sebészeti kézhigiénia fejlődése

A surgeon disinfects her hands before an operation. A surgeon disinfects her hands before an operation.

A Grace Klinika vagy a Dokik című tévésorozatokban rendszeresen megfigyelhetőek a sebészek által közvetlenül a műtét előtt elvégzett, bonyolult higiéniai eljárások. A sorrend mindig ugyanaz. Belépnek az előkészítő helyiségbe, könyökükkel megnyitják a vízcsapot és a szappanadagolót, majd percekig kefével súrolják a kezüket és az alkarjukat folyó víz alatt. Az utóbbi években azonban egyre több kórházban váltották fel ezt a technikát a sebészeti kézhigiénia új formájával, amely orvosi bemosakodó szappan helyett fertőtlenítőszert használ. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan jött létre ez a fejlődés, és elmagyarázzuk, mi a különbség a kézbedörzsölés és a kefével történő súrolás között.

Több mint száz éve bevett gyakorlat, hogy a sebészek és az őket segítő csapatok műtét előtt alaposan megtisztítják a kezüket, hogy lehetőleg steril munkakörnyezetet biztosítsanak. Az arcmaszkokkal, műtős sapkákkal, műtéti kabátokkal és kesztyűkkel együtt ez az eljárás az egyik legfontosabb intézkedés a műtétek során a fertőzések megelőzésére. De hogyan vált a sebészeti kézhigiénia a műtétre való felkészülés ilyen nélkülözhetetlen tényezőjévé?

A sebészeti kézhigiénia rövid története

Tegyünk egy időutazást a 19. század közepéig. Abban az időben a baktériumok és kórokozók kutatása még gyerekcipőben járt. Bár az akkori tudósok tisztában voltak a mikroorganizmusok létezésével, még mindig nem értették, hogyan kapcsolódnak ezek a "kis lények" a fertőző betegségekhez [1].

Ez egészen 1847-ig nem változott, amikor Semmelweis Ignác magyar orvos, aki a bécsi közkórházban dolgozott, észrevett valami nagy jelentőségű dolgot. A kórházban két külön szülészeti osztály működött - az egyiket kizárólag férfi orvosok, a másikat pedig szülésznők látták el. Megmagyarázhatatlan módon a halálozási arány a szülő nők körében a férfi orvosok által fenntartott osztályon körülbelül kétszer olyan magas volt, mint a bábák által fenntartott osztályon [2].

Illustration of a nurse wearing an historical 19th century surgical gown.
A 19. század végéig nem volt ismert az a tény, hogy a mikroorganizmusok fertőző betegségeket okozhatnak.

A fertőző betegségek nyomában

Semmelweis azon tűnődött, hogy miért. Különböző hipotézisek kipróbálása után gyorsan rátalált a helyes magyarázatra. A bábákkal ellentétben a férfi orvosok gyakran végeztek boncolást a szülések előtt. És mivel nem voltak kötelesek fertőtleníteni a kezüket a beavatkozások előtt, gyakran a holttestekkel való érintkezésből veszélyes kórokozókat adtak át az általuk kezelt nőknek. Az eredmény: gyermekágyi láz és halál.

Semmelweis egy egyszerű, de annál hatékonyabb megoldást javasolt: új higiéniai szabályokat vezetett be a kórházban. A kezelőorvosoknak ezentúl a vizsgálatok és beavatkozások előtt speciális klóros oldattal kellett fertőtleníteniük kezüket és műszereiket. Korábban az orvosok csak szappannal tisztálkodtak, ha egyáltalán tisztálkodtak. Az új szabályok néhány hónap alatt jelentősen csökkentették a halálozási arányt az osztályon [3].

E higiéniai intézkedés sikere ellenére még mindig mintegy két évtizedre és további kutatásokra volt szükség, például Joseph Lister, Louis Pasteur és Robert Koch által, hogy teljes mértékben bebizonyosodjon, hogy a mikroorganizmusok fertőző betegségeket okozhatnak. Csak az 1870-es években kezdték el az orvosok rutinszerűen és alaposan fertőtleníteni kezüket és műszereiket, mielőtt megműtötték a betegeket. Bár megállapításai csak halála után terjedtek el orvosi körökben, Semmelweis lefektette az alapját azoknak a higiéniai intézkedéseknek, amelyek ma már magától értetődőnek számítanak a műtétek előtt.

Sebészeti kézhigiénia ma

Mi a helyzet ma? Milyen lépésekből áll a műtétre való felkészülés a modern egészségügyben, és mit jelentenek a "kézbedörzsölés" és a "bemosakodás" kifejezések? A sebészeti kézfertőtlenítés jobb megértéséhez először nézzük meg a higiéniai kézfertőtlenítési módszerek közötti különbségeket.


Illustration of a doctor wearing a medical mask and surgical gloves.

A sebészeti és a higiénés kézfertőtlenítés közötti különbség

Több mint 150 évvel Semmelweis bécsi közkórházban tett úttörő felfedezése után ma már tudjuk, hogy a kórokozók átvihetők az orvosokról és az ápolószemélyzetről a betegekre - különösen a kezeken keresztül. Ez mind a kezelés során, mind a közvetlen betegkörnyezetben történő érintkezés során előfordulhat. Az egészségügyi és ápolási intézményekben a fertőzési láncok megszakításának és a nosocomiális fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb módszere az orvosok és az ápolószemélyzet kézfertőtlenítése.

A kézfertőtlenítésnek két típusa van, a sebészeti és a higiénés. Míg az előbbi, ahogy a neve is mutatja, kizárólag sebészeti beavatkozás előtt történik, addig a higiénés kézfertőtlenítés ma már a mindennapi élet része a kórházak és ápolási intézmények szinte minden területén. A WHO szerint erre az intézkedésre mindig szükség van a következő öt esetben:

Illustration of the different exposure times of disinfectants for hygienic hand disinfection (30 seconds) and surgical hand disinfection (1.5 minutes).
A sebészeti kézfertőtlenítés lényegesen összetettebb, mint a higiénés kézfertőtlenítés.

A higiénés kézfertőtlenítésre tehát sokkal gyakrabban kerül sor a mindennapi kórházi rutinban, mint a sebészeti kézfertőtlenítésre. Fő célja a bőrre kívülről rákerülő, a bőr természetes flórájához nem tartozó baktériumok, például a káros vírusok és baktériumok inaktiválása. A szakzsargonban ezt az úgynevezett átmeneti flóra csökkentésének nevezik. Ehhez elegendő a kéz 30 másodperces dörzsölése [4].

Ezzel szemben a sebészeti kézfertőtlenítési eljárás sokkal összetettebb. Mivel célja a nyitott testen történő műtétre való felkészülés, a sebészeti kézfertőtlenítésnek az átmeneti flórán kívül az úgynevezett rezidens flórát is a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie kell. Ez a réteg olyan baktériumoknak ad otthont, amelyek a bőrön természetes módon fordulnak elő, és általában nem károsítják a szervezetet, de a műtét során fertőzéseket okozhatnak a betegnek. E kockázat kiküszöbölése érdekében a fertőtlenítésnek sokkal alaposabbnak kell lennie, és legalább 1,5 percig (Magyarországon pedig minimum 3 percig) kell tartania [5]. Hogyan történik mindez?

A sebészeti kézfertőtlenítés 4 lépése

Annak érdekében, hogy minden kórokozót hatékonyan inaktiváljon, a sebészeti kézfertőtlenítés eljárása pontosan előírt. A sebészeknek, orvosoknak és az asszisztenseknek be kell tartaniuk a következő lépéseket.

  1. Kézmosás: A kézfertőtlenítési eljárás előtt 10 perccel alaposan és gondosan mossa, majd szárítsa meg a kezét és az alkarját.
  2. Nedvesítse be a kezét és az alkarját fertőtlenítőszerrel: könyökkel működtesse az adagolókart, és nedvesítse be mindkét kezét és alkarját elegendő kézfertőtlenítőszerrel.
  3. Dörzsölje be a kezeket és alkarokat fertőtlenítőszerrel: Ezután dörzsölje be a kezeket és alkarokat, és tartsa őket nedvesen a teljes 5 x 1 perces vagy (a kézmosást követően papírtörlő használata esetén) 2 x 1,5 perces expozíciós idő alatt. Szükség esetén adjon hozzá még kézfertőtlenítőszert.
  4. Szárítás: Hagyja a kezeket és alkarokat a levegőn megszáradni, mielőtt felveszi a műtéti kesztyűt.
Illustration of the four steps of surgical hand disinfection.
A sebészeti kézfertőtlenítés egyes lépései pontosan előírtak.

„Alkoholos kézbedörzsölés” vagy „Kefével történő, szappanos bemosakodás”

Better skin tolerance, more efficient inactivation of germs and time saving: The advantages of "Rub" over "Scrub" are obvious.
Jobb bőrtolerancia, a kórokozók hatékonyabb inaktiválása és időmegtakarítás: Az "Alkoholos kézbedörzsölés" előnyei a "Bemosakodó szappannal történő kézfertőtlenítéssel” szemben nyilvánvalóak.

Jobb bőrtolerancia, a kórokozók hatékonyabb inaktiválása és időmegtakarítás: Az "Alkoholos kézbedörzsölés" előnyei a "Bemosakodó szappannal történő kézfertőtlenítéssel” szemben nyilvánvalóak.

A fent leírt sebészeti kézfertőtlenítés második és harmadik lépése csak az utóbbi években vált általánossá, és a "Szappanos, kefés bemosakodásról" az "Alkoholos kézbedörzsölésre” való áttérést tükrözi. Régebben az emberek nem használtak fertőtlenítőszereket a műtétre való felkészüléshez, hanem vízzel és antimikrobiális szappannal ("sebészeti bemosakodás") mostak kezet, főként klórhexidinnel vagy jóddal. Erre a célra speciális szivacsos keféket használtak, amelyekkel a sebészek és csapataik több percig súrolták a kezüket folyó víz alatt [6].

Ennek a technikának az a hátránya, hogy a gyakori szappanos és vizes mosakodás, valamint a több perces intenzív súrolás bőrirritációt, sőt gyulladást is okozhat. A gyakori szappanos és vizes mosakodás emellett törékennyé és repedezetté teszi a kezet, ami megnehezíti a vírusok és baktériumok inaktiválását. Az utóbbi években egyre több kórházban vezették be az alkohol alapú kézfertőtlenítőszereket, amelyek kevésbé irritálják a bőrt. Az olyan termékekben, mint a Sterillium®* [7], olyan zsírréteget helyreállító anyag is található, ami segít a bőrnek megőrizni, sőt újraépíteni természetes védőfilmjét [8].

De nemcsak a jobb bőrtolerancia az, ami a "kézbedörzsölés" mellett szól - különböző tanulmányok kimutatták, hogy az alkohol alapú kézfertőtlenítőszerek a bőrön található vírusokat és baktériumokat is hatékonyabban elpusztítják, inaktiválják, mint a hagyományos antimikrobiális szappan. Különösen a bőrön lévő kórokozók hosszú távú csökkentésében mutatnak nagyobb hatást a fertőtlenítőszerek [9, 10]. Egy másik fontos szempont, hogy a modern "kézbedörzsölési" technika sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint a kezek percekig tartó, szappannal és vízzel történő súrolása.

A kézfertőtlenítés még kesztyű viselése esetén is elengedhetetlen

De miért fertőtlenítsünk egyáltalán, ha a sebészek és a személyzet amúgy is kesztyűt visel? A kérdés jogos, mivel a modern műtéti kesztyűk nagyon hatékonyan megakadályozzák a potenciálisan veszélyes kórokozók átvitelét. Így jó védelmet nyújtanak a műtét utáni fertőzésekkel szemben.

Különböző tanulmányok azonban kimutatták, hogy a műtéti kesztyűk a beavatkozások akár 40 százalékában perforálódnak, és így a kórokozók a seben keresztül bejuthatnak a beteg szervezetébe [11]. A sebészeti kézfertőtlenítés a steril kesztyű használatával együtt elengedhetetlen a műtétre való felkészülés során.

Illustration of a surgical glove that has a small tear.
A műtéti kesztyűk perforálhatnak, ezért a beavatkozások előtti kézfertőtlenítés továbbra is elengedhetetlen.

Sources:

[1] National Geographic / “Wash your hands” was once controversial medical advice
https://www.nationalgeographic.com/history/article/handwashing-once-controversial-medical-advice

[2] National Geographic / “Wash your hands” was once controversial medical advice
https://www.nationalgeographic.com/history/article/handwashing-once-controversial-medical-advice

[3] National Geographic / “Wash your hands” was once controversial medical advice
https://www.nationalgeographic.com/history/article/handwashing-once-controversial-medical-advice

[4] KRINKO (2016) Händehygiene in Einrichtungen des Gesundheitswesens, Bundesgesundheitsbl. 59: 1189-1220
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/Krankenhaushygiene/Kommission/Downloads/Haendehyg_Rili.pdf%3F__blob%3DpublicationFile

[5] KRINKO (2016) Händehygiene in Einrichtungen des Gesundheitswesens, Bundesgesundheitsbl. 59: 1189-1220
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/Krankenhaushygiene/Kommission/Downloads/Haendehyg_Rili.pdf%3F__blob%3DpublicationFile

[6] A.F. Widmer / Surgical hand hygiene: scrub or rub?
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23453175/#:~:text=In%20the%20past%2C%20washing%20hands,less%20time%20than%20washing%20hands.

[7] Please amend in accordance with local requirements (e. g. law of advertising, product status, CLP labelling).
Biocide mandatory texts
Art. 72 pursuant to EU/528/2012: Use disinfectants safely.
Always read the label and product information before use.

[8] IHO.de / Händehygiene – So wird's richtig gemacht!
https://www.iho.de/aktuell/haendehygiene-so-wirds-richtig-gemacht/

[9] Carlos Martin-Villa et al. / Comparing rubbing and scrubbing surgical hand antisepsis with propan-1-ol 60% in accordance with European regulation UNE-EN 12791:2016+A1:2018
https://www.cambridge.org/core/journals/infection-control-and-hospital-epidemiology/article/abs/comparing-rubbing-and-scrubbing-surgical-hand-antisepsis-with-propan1ol-60-in-accordance-with-european-regulation-uneen-127912016a12018/217EEE0AB494140497D918B4F93D54E0

[10] Suzan AMA Kareeem / Alcohol Based Handrub versus Traditional Hand Scrub as Surgical Hand Disinfection in a Tertiary Eye Teaching Hospital in Iraq
https://www.longdom.org/open-access-pdfs/alcohol-based-handrub-versus-traditional-hand-scrub-as-surgical-hand-disinfection-2155-9570.1000340.pdf

[11] KRINKO (2016) Händehygiene in Einrichtungen des Gesundheitswesens, Bundesgesundheitsbl. 59: 1189-1220
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/Krankenhaushygiene/Kommission/Downloads/Haendehyg_Rili.pdf%3F__blob%3DpublicationFile

A fertőtlenítőszer alkalmazásakor ügyeljen a biztonságra! Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!

Explore more stories