Baktériumok az ajtókilincsen, penészgombák az öltözőben – a kórokozók mindenütt jelen vannak. Különösen télen vagyunk kitéve az olyan potenciális kórokozóknak, mint az Influenza vírus. Megnyugtató, hogy fertőtlenítőszerekkel védekezhetünk a fertőzések kialakulása ellen. Azonban az olyan termékek láttán, mint a Sterillium®, a laikusokat elárasztja sok szakkifejezés. Nagyon kevesen ismerik az olyan szavak jelentését, mint a yeasticid, mikobaktericid vagy virucid. Szerencsére a téma nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnik.
A fertőtlenítőszerek osztályozása
A fertőtlenítőszerek osztályozásának egyik legfontosabb kritériuma az, hogy milyen típusú kórokozó ellen hivatottak küzdeni. Nincs olyan termék, amelyik minden elképzelhető kórokozót - a spóráktól a baktériumokig - hatékonyan elpusztítana [1]. A német Robert Koch Intézet (RKI) ezért a fertőtlenítőszerek következő kategóriáit határozta meg [2]:
A: A vegetatív baktériumok (beleértve a mikobaktériumokat) és a gombák (beleértve a gombaspórákat is) elpusztítására alkalmas fertőtlenítőszerek.
B: A vírusok inaktiválására alkalmas fertőtlenítőszerek.
C: A baktérium spórák elpusztítására alkalmas fertőtlenítőszerek.
Más szóval megkülönböztetünk olyan fertőtlenítőszereket, amelyek elsősorban gombák, baktériumok, vírusok vagy más kórokozók ellen hatékonyak. Ezeken a felettes kategóriákon belül azonban további megkülönböztetéseket teszünk, ami elvezet bennünket az olyan fertőtlenítőszerek, mint a Sterillium® címkéjén található hatásspektrumhoz.
„Fungicid” és „baktericid”: Gombák és baktériumok elleni védekezés
Kezdjük a gombák és a baktériumok közötti különbségekkel. Az előbbiek esetében a „gombaölő” kifejezés különösen fontos. Ez azt jelenti, hogy a fertőtlenítőszer minden gomba, gombaspóra és élesztőgomba ellen hatásos. Ide tartoznak például a jól ismert penészgombák is. Ha egy terméken a „yeasticid” felirat szerepel, az csak az élesztőgombák, például a Candida albicans törzs ellen hatásos.
A „baktericid” fertőtlenítőszer elpusztítja a baktériumokat, beleértve az összes baktériumot, kivéve az úgynevezett mikobaktériumokat. A mikobaktériumok a többnyire pálcika alakú baktériumok nemzetségébe tartoznak, beleértve például a lepra vagy a tuberkulózis kórokozóit. A tuberkulózis baktériumnak ezért saját kategóriája van – „tuberkulocid”. Létezik azonban egy felettes címke is, a „mikobaktericid”, amely az összes mikobaktériumot magában foglalja, beleértve a tuberkulózis törzset is.
És van még egy különlegesség az „A” kategórián belül: a „sporocid” hatásspektrumú fertőtlenítőszerek - ellentétben azzal, amit a nevük sugall - nem a gombaspórák, hanem a baktériumspórák ellen hatnak. Ez vonatkozik például az olyan baktériumokra, mint a Clostridium difficile, amelyek hasmenéssel járó gyomor-bélrendszeri gyulladást válthatnak ki, és váladék útján terjednek [3].
Burokkal rendelkező vs. burok nélküli: A vírusok elleni küzdelem
A „B” kategória (vírusok) is eltérő hatásspektrumot tartalmaz. Ez elsősorban a burokkal rendelkező és a burok nélküli vírusok közötti különbségnek köszönhető. Még ha logikátlanul is hangzik, a burokkal rendelkező vírusok ellen valójában könnyebb küzdeni. Bár a burokkal rendelkező vírusok lipidrétege bizonyos fokú stabilitást biztosít számukra a környezeti hatásokkal szemben, ez a burok egyben a legnagyobb gyengeségük is, mivel alkoholos fertőtlenítőszerekkel könnyen elpusztítható. Még ha a vírus belseje sértetlen is marad, a lipidréteg megbontása inaktiválja a kórokozót. A burok nélküli vírusok ebben a tekintetben különböznek. Központi kapszidjuk lényegesen ellenállóbb a fizikai és kémiai folyamatokkal szemben, ezért nem olyan könnyen leküzdhetőek.
Az érzékenység tekintetében fennálló különbségekhez hasonlóan három különböző hatékonysági spektrum létezik: míg a „burkos vírusok elleni virucid hatás” címkével ellátott fertőtlenítőszer elegendő a burkos vírusok, például az Influenza és a Korona vírusok esetében, a kevésbé érzékeny burok nélküli vírusok esetében a „virucid” hatásspektrumra van szükség. Ide tartozik például az Enterovírus vagy a Hepatitis A vírus. A burok nélküli vírusok közül kivételt képeznek a Noro, Adeno és Rota vírusok, mivel ezeket könnyebb inaktiválni, mint a burok nélküli vírusok csoportjának többi tagját. A „szelektív virucid hatás” feliratú spektrum ezen vírustípuson is működik.
Jó tudni: Sok fertőtlenítőszer több hatékonysági kategóriát kombinál, ami számos kórokozó ellen védi a felhasználókat. A klasszikus Sterillium® például baktériumölő, élesztőgombaölő, mikobaktériumölő, tuberkulocid, és a „burkos vírusok elleni virucid hatású”.
Hogyan határozzák meg a hatékonysági kategóriákat?
A fertőtlenítőszerek hatásspektrumának vizsgálatára különböző módszereket alkalmaznak. Az egyik legelterjedtebb a gyakorlati, vagy in vitro teszt, amelyben egy fertőtlenítőszert kémcsőben tesztelnek azzal a céllal, hogy szerves anyag, például vér vagy fehérje hozzáadásával hogyan reagál a megfelelő kórokozókra. Minden egyes hatásspektrumhoz konkrétan meghatározott teszt kórokozók tartoznak. A „szelektív virucid hatás” esetében ezek az Adeno vírus és a Murine Norovírus (MNV).
Pontosan meghatározott idő elteltével a szerves anyag, a fertőtlenítőszer és a vizsgált kórokozó keverékéből egy milliliternyit vesznek ki a kémcsőből további elemzés céljából. A laboratóriumok ezt az eljárást használják annak megállapítására, hogy a fertőtlenítőszer képes-e felvenni a harcot a teszt vírusokkal vagy sem. Az adott fertőtlenítőszernek bizonyos számú kórokozót kell inaktiválnia ahhoz, hogy egy bizonyos hatásspektrumon hatékony legyen.
Hogyan találom meg a megfelelő fertőtlenítőszert?
A különböző hatásspektrumok miatt egy laikus számára nem könnyű eldönteni, hogy melyik termék a legjobb a saját igényeihez. Ha csak magáncélra használ fertőtlenítőszert - például buszozás után a kezét fertőtleníti -, akkor egy klasszikus, alkoholos alapú fertőtlenítőszer, például a Sterillium® jó választás. Ez átfogóan véd a baktériumok, élesztőgombák és burkos vírusok ellen és így felfegyverzi Önt a mindennapi életben előforduló legtöbb kórokozó ellen. Mivel a Sterillium® a „szelekítv virucid hatás” címkét is viseli, a Noro vírus ellen is hatékony védelmet nyújt.
A megfelelő fertőtlenítőszer kiválasztásakor mindig jó tudni, hogy milyen kórokozóval van dolgunk. Ez különösen igaz az egészségügyi felhasználás során. Ha a kórházi vagy idősotthon dolgozók tudják, hogy a pácienseik milyen vírusokkal vagy baktériumokkal szembesülnek, jobban célba tudják venni a fertőzéseket. Ez azt jelenti, hogy nem kell a legszélesebb hatásspektrumú fertőtlenítőszereket használniuk. Így a klinikákon, kórházakban és idősotthonokban a járványok kitörése összességében jobban megelőzhető [4].
Mi a helyzet a személyes preferenciákkal?
A kórokozó típusa mellett más szubjektív tényezők is szerepet játszanak a fertőtlenítőszer kiválasztásában. Azok, akik a szagtalan termékeket részesítik előnyben, választhatják a Sterillium® classic pure-t – a Sterillium® illatmentes változatát. A hatóanyag típusa is befolyásolhatja a választást. Egyesek számára például egy propanol alapú termék, mint a Sterillium®, jobb érzést nyújt. Mások viszont inkább az etanol alapú fertőtlenítőszereket preferálják, mint például a Sterillium® med.
De attól függetlenül, hogy milyen preferenciáink vannak, a Sterillium® termékcsalád mindenki számára biztosítja a megfelelő fertőtlenítőszert. A különböző Sterillium® termékekről itt talál részletes áttekintést.
Források:
[1] DESINFACTS 2/2021: So finden Sie das passende Desinfektionsmittel, S. 8
[2] Liste der vom Robert Koch-Institut geprüften und anerkannten Desinfektionsmittel und -verfahren Stand: 31. Oktober 2017 (17. Ausgabe), S. 1274
https://www.rki.de/DE/Content/Infekt/Krankenhaushygiene/Desinfektionsmittel/Downloads/BGBl_60_2017_Desinfektionsmittelliste.pdf?__blob=publicationFile
[3] Infektionsschutz.de / Clostridium difficile
https://www.infektionsschutz.de/erregersteckbriefe/clostridium-difficile/#:~:text=Clostridium%20difficile%20ist%20ein%20Bakterium,ver%C3%A4ndert%20oder%20sogar%20zerst%C3%B6rt%20wird.
[4] DESINFACTS 2/2020: Wirkspektrum „begrenzt viruzid PLUS“ im Klinikalltag, S. 4-5